Móra Kiadó
nyereményjáték
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Csibi
tűzoltó lesz
Móra Kiadó <br>nyereményjáték Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Csibi<br>tűzoltó lesz
Könyvhét folyóirat

Mindezt édesanyámnak köszönhetem, vallja Adamik Tamás

Kurcz Orsi - 2014.01.08.

Az ókor lelke örök, vallja Adamik Tamás, aki csaknem egész életét a múlt kutatásának szentelte. Majd összegyűjtött vallás- és irodalomtanulmányait újra kiadta Sanctissima Religio címen, s most a Szent István Könyvhét díját, a Stephanus-díjat veheti át érte. Ennek kapcsán iskolai emlékeiről, tanulmányairól és velünk élő értékekről mesélt.

- Mikor kezdték el érdekelni a vallás és az antik világ gondolatai?

- Vissza kell menni a kezdetekhez.  A kecskeméti piaristákhoz jártam gimnáziumba, és ott természetes volt, hogy hittant tanultunk.  Ott kerültem mindennapi és közeli kapcsolatba a vallással és a tudománnyal. Humán osztályba jártam, ahol két kötelező nyelv volt, orosz, és latin, s a latin természetesen hozta magával az ókort. Tanyasi gyerek voltam, és a tanyasi osztatlan iskolákban nem tanultunk nyelveket, sőt, tulajdonképpen ott alig tanultunk valamit, mert a tanyasi iskolás gyerekeknek dolgozniuk kellett a földeken vagy az állatokat legeltették. Én nem is tudtam, hogy vannak piaristák. Édesanyám viszont valahogyan megtudta, és elvitt hozzájuk, mert azt szerette volna, ha ötödik fia, a legkisebb, pap lesz. Érettségi után valóban jelentkeztem piaristának: olyan akartam lenni, mint kiváló tanáraim. Ezt a sors végül máshogy rendelte, de elvégeztem a teológiát; a dogmatikát és a morálist latin nyelven tanultuk, megismerkedtem az egyháztörténettel és a patrisztikával, vagyis az ókeresztény irodalommal. Mikor pedig az ELTE Bölcsészkarán az orosz-latin szakot végeztem, akkor természetes módon kezdtem mélyebben érdeklődni az iránt, amit addig hallottam, láttam, tanultam, és elkezdtem a kutatómunkát.

- Mit gondol, a mai világban miért lehet még mindig érdekes az ókori irodalom mondanivalója?

- Hiába tagadják sokan, vagy próbálnak elnézni fölötte, azok a művek és gondolkodók örök érvényűek, és bizony ma is aktuális és fontos értékekről beszélnek. Tény az, hogy az ókori görög és római irodalom valamiképpen az egész európai kultúra alapja és ihletője lett. Lépten-nyomon megmutatkozik ez ma is nemcsak az irodalomban, hanem a művészetekben is, a képzőművészetben ugyanúgy, mint a filmekben.  A római szerzők a görög irodalommal versengve alkottak, hiszen egy római író vagy költő feje fölött mindig ott lebegett az óriási görög irodalom: vele versengve alkottak. Ezért is vált olyan naggyá s mindmáig fontossá a római irodalom, hiszen nemcsak a helyi tradíciókat és az ősök szokásait fogalmazta meg, hanem a római hagyományokkal együtt görög műveltséget, nevelést és humanizmust is átörökítette.

- Van kedvenc ókori vagy vallási témaköre, gondolkodója, írója?

- Hogyne lenne. Kedvenc költőm a római Catullus. Egyrészt azért, mert poeta doctus, tehát tudósköltő, másrészt azért, mert a legnagyobb római lírai alkotó. Meg is csináltam összes verseinek kommentárját, ez az első teljes magyar nyelvű Catullus-kommentár. A másik ilyen kedvenc latin szerzőm Martialis, a világirodalom egyik legnagyobb epigramma költője; életéről és műveiről írtam egy monográfiát; válogatott epigrammáit pedig kiadtam latinul és magyarul. Néha gúnyolták is, hogy csak epigrammákat ír, de erre azt válaszolta, hogy természetesen könnyű néhány rövid verset írni, de több százat írni már nem is annyira egyszerű. Végül tizenöt könyvnyi epigrammát adott ki, ezzel az egész európai irodalmat, így a magyart is megtermékenyítette: Janus Pannonius, a világhírű magyar költő vele versengve írta epigrammáit. Az epigrammaköltő akkoriban betöltötte az újságíró és riporter szerepét is: a korabeli élet minden fonákságát kifigurázta, nevetségessé tette. Az ókeresztény írók közül legkedvesebb számomra Lactantius, a keresztény Cicero és Szent Jeromos, tőlük több művet magyarra fordítottam.

- Vajon manapság mennyire mondható el egy európai emberről, hogy a vallás és az irodalom ennyire fontos szerepet játszana az életében, mint a régebbi századokban?

- Bár napjainkban az európai ember tagadni igyekszik ókori és keresztény gyökereit, mégis ma is hat rá a régi Róma kultúrája és vallásossága. Manapság a liberalizmus el akarja felejtetni az emberekkel azt, amit Quintilianus megállapított: a művelt, európai ember portréjához hozzátartozik a vallásosság is. Az európai kultúra annyira át van itatva a kereszténység eszméivel, hogy azt letagadni nem lehet; aki ezt teszi, vét a természet ellen.

Egy mondatban el tudná mondani, miről szól a Sanctissima Religio?

Arról, hogy a humánus és művelt ember eszménye hogyan mutatkozik meg a történelemben –a pogány római vallási irodalomtól kezdve, a középkoron és a Karoling-koron át a magyar irodalomig.

- Amikor megtudta, hogy elnyerte a Szent István Könyvhét díját, a Stephanus-díjat hogy fogadta?

- Nagyon meglepődtem, mert könyvem még 2012-ben jelent meg, és én már ezt tulajdonképpen el is felejtettem, mert máson dolgozom. Amikor felhívtak, meglepődtem, másfelől pedig örömmel nyugtáztam, hiszen komoly tanulmányok vannak benne olyan értelemben is, hogy amikor írtam őket, hosszan kutattam, és mindegyikben van valamilyen új irodalmi vagy történelmi fölfedezés.

- Egy ilyen új felfedezést el lehet előre árulni?

- Ott van például Kölcsey Ferenc buzdító beszéde unokaöccséhez, egy fiatalemberhez, akit fel akar készíteni tanácsaival a nagy és nehéz, buktatókkal teli életre. Érdekes, hogy ezt a művet régóta kutatják, mégis sikerült fényt derítenem néhány, eddig még fel nem derített forrására; továbbá hogy ezzel a művel kapcsolatban olyan tévhit is él, miszerint Kölcsey nem vallási, hanem csupán etikai alapon írta volna a művét. Ám én kimutattam, hogy a keresztény vallás fontos számára, például Parainesisében az apostolokra, Jézus Krisztusra is hivatkozik. A kutatónak az a legelső szabálya, hogy mindig a tényeket keresse, ha nincsenek tények, azt is vegye tudomásul. De ha vannak, akkor meg kell találni őket, és nem szabad elsuhanni felettük.

Kurcz Orsi

Adamik Tamás: Sanctissima Religio. Vallás- és irodalomtudományi tanulmányok
Szent István Társulat, 512 oldal, 3800 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/4. szám címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyMMA
Belépés