Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Livi meséi
Babák magyar
népi viseletben
Csibi
tűzoltó lesz
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Livi meséi Babák magyar <br> népi viseletben Csibi<br>tűzoltó lesz
Kiemelt

Állandó figurales - Bödőcs Tibor – Az Élet és Irodalom 2020/48. számából

2020.11.26.

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

Állandó figuralesBödőcs Tiborral Kácsor Zsolt beszélget.

Bödőcs Tibort (1982) humorista előadóművészként ismerte meg az
ország, az eddigi két könyve alapján azonban – Addig se iszik (2017); Meg
se kínáltak
(2019) – mint írót kérdeztük irodalomról, könyvélményeiről,
olvasói múltjáról és írói jövőjéről.

– Magyar szerzők közül kiket olvastál először?
– Elsőre Esterházy ugrik be, pedig nyilván nem csak őt. Nagy újságolvasó is voltam. Lehet, hogy onnét jött Esterházy? Azok a publicisztikák az ÉS-ben, mon ami!
– Azt hittem, hogy nem Esterházyval, hanem Móricz Zsigmonddal fogod kezdeni a felsorolást.
– Az később jött, középiskola végén, de lehet, hogy csak az egyetemen. Jut eszembe, abban az időben több verset olvastam, mint prózát. József Attilától Petriig. Éppen a líraszeretet hozadéka lehet, hogy a rövid formákat, a világ kis makettjeit is tudom értékelni. Idővel nagy Mándy-olvasó is lettem. Ahogy Mándy, vagy egy Mándy hős mondaná, szeretem, mikor a szöveg a líra és a próza késhegyén táncol. És Örkény is korai olvasmányom: „Nyisd ki a szelepkerekeket!”

FEUILLETON

Szolláth Dávid
Szexualitás és politika címmel Mészöly Miklós két 1956 utáni novelláját elemzi.

„A magyar prózában Mészöly halála után lett újra jelentős törekvés az emlékezetkritika. Az ezredforduló utáni többé-kevésbé újrealista történelmi próza visszamenőleg felértékelheti a Mészöly-életműnek ezt a történelem- és társadalomérzékeny, kevéssé számon tartott vonulatát. Egyúttal fogékonyabbá teheti a mai olvasót azokra a helyzetekre, amikor a történelemtudomány vagy az emlékiratirodalom mellett, helyett a fikció vállalja magára az emlékezet visszaperlésének szerepkörét. Erre olyan időszakokban kerül sor, amikor elkülönülnek egymástól az államilag támogatott, propagandában, tananyagban terjesztett alternatív történelmek és az autentikusabbnak érzékelt közösségi múltfelfogások.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csehy Zoltán Szex, halál, gépelés című recenziója Billy Collins Az a baj a költészettel című kötetéről szól.

„Billy Collins Kőrizs Imrének köszönhetően reprezentatív magyar jelenlétre számíthat: az Az a baj a költészettel című válogatás be fog íródni a magyar versgenerálás programjába is, hiszen Collins az a szerencsés költőtípus, akinek alkotói módszere mások által is hasznosítható mechanizmusokat kínál anélkül, hogy az utánzó versengés manírba vagy modorba csontosodna. Kevés ilyen költő van.  Collins például az apróságok iránti vonzalomban fedezi fel az infantilizmusban gyökerező potenciális irodalmi modorosságot, csakhogy az apróságokból lehet eljutni „a titokzatos püföléséig” vagy a „nemléttel” való küzdelemig.”

KETTEN EGY ÚJ KÖNYVRŐL

Szilágyi Márton Omniárium című tanulmánykötetéről:

S. Laczkó András
: Sokféleség, egység, irodalomtörténet

„A kötet felkínálta lineáris rendben világosan kirajzolódnak azok a kapcsolódási pontok, amelyek a közel egy évtized alatt megjelent tanulmányokat és a bennük tárgyalt metodológiai problémákat egymáshoz fűzve egységes egésszé formálják. Ebben a szerkezetben a fejezetet nyitó, a történeti idő kezelésére, narratív struktúrává alakítására az irodalomtörténész rendelkezésére álló módszerek teherbírását mérlegelő értekezés gondolatmenetét annak szerves folytatásaként követi a nemzedék(iség)et mint ennek sajátos aspektusát, illetve – az emlékezés, felejtés és újrafelfedezés műveletei által ugyancsak az időbeliséghez kapcsolódó – kanonizáció kérdését elemző írás.”

Branczeiz Anna: Útmutató irodalomtörténészeknek

„Szilágyi a példáit – mint azt a Weöres-tanulmány is jelzi – elsősorban, de nem kizárólag a XVIII-XIX. századból meríti. A szerzőelvű filológia és a folklóralkotások létmódjának anomáliáit taglaló írása az Eötvös Collegium egykori diákönkormányzati választásainak apropóján alkotott rigmusokat idézi. A kötetet záró esszében a szerző egy 1995-ben, Kolozsvárott rendezett irodalmi árverést értékel: a regionálisan sajátos irodalmi élet összefüggései között a kultuszhoz való ironikus viszonyulást hangsúlyozza. Szilágyi Márton Omniárium című könyve valóban tarka képet fest. Első része a „Hogyan?”, második része a „Miről?” kérdésre válaszol. A tanulmányok általánosságban a filológiai kutatások módszertani megfontolásait járják körül. Ezért is értelmezhető az Omniárium az irodalomtörténészi munkát szolgáló útmutatóként, melynek erénye a sokszínűségben rejlik.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Székely Szabolcs és Villányi László verseivel találkoznak az érdeklődők. Villányi László négy rövid darabjából adjuk közre itt az egyiket:

Kalap

Szép lassan
kiment a divatból
de apámnak még számos
kalapja volt
hosszú csíkot
nyomtak homlokára
ki tudja mi lett a sorsuk
legalább egyet
megőrizhettem volna
legyen mit meglengetnem
ha megérkeznek a fecskék és a gólyák.

PRÓZA

Benedek István Gábor, Kántor Zsolt, Kürti László
és Légrádi Gergely prózája.
Tárcatár: Kiss Tibor Noé.

Részlet Kiss Tibor Noé Nem mintha tudná, hogy él című írásából:

„A lányom szerint jót tesznek nekem ezek az erdei séták, de azt nem szeretné, ha a fákat ölelgetném, ezt nevetve mondta, és én is nevettem. A lányom nem is tudja, mennyi bátorságot merítettem belőle. Tíz év, milyen sok és milyen kevés. A grönlandi cápa négyszáz évig él, tegnap olvastam egy cikkben. Százötven éves korában válik ivaréretté, aztán még úszkál kétszázötven évet ezerkétszáz méter mélyen, az Északi-tenger vaksötét, jeges vizeiben, mert úsznia kell, mert ha megáll, akkor elpusztul. Nem mintha tudná, hogy él, amikor úszik.”

FILM

Báron György a Verzió Filmfesztivál bemutatójáról, Suhaib Gasmelbari  A fákról beszélni című alkotásáról írt.

„Gasmelbari egész estés dokumentumfilmje, amelyet a tavalyi Berlinalén mutattak be, majd végignyerte a világ fesztiváljait, óda a mozihoz. Hősei számára a filmkészítés, a mozizás a szabadság terepe a zsarnokság nyomasztó évtizedeiben. Ezért nem adják fel egy életen át.”

HANGOSKÖNYV

Ruff Borbála a David Attenborough pályájának kezdetéről szóló hangoskönyvet értékelte. A lemezen Csőre Gábor olvassa fel a természettudós munkáját.

„Attenborough körül ma (is) forr a levegő. Szép és nemes küldetés minden lehetséges fórumon ráirányítani a figyelmet, mert ha reflektorfényben van, a szavai is messzebbre érnek el. Attenborough esetében hangoskönyvvel előállni viszont mindenképp kockázatos, mert adja magát a kérdés: vizualitás nélkül beszélhetünk-e egyáltalán őróla.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2020/4. szám címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsonyMMA
Belépés