Könyvhét 2022
Móra Kiadó
MONDJAD MÉG!
Mélytengeri Mentőcsapat
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
Móra Kiadó<br>MONDJAD MÉG! Mélytengeri Mentőcsapat Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben
Könyvhét folyóirat

A mignon nem minyon, avagy mennyi a francia nyelvben 2500? – A szerző, Bárdosi Vilmos professzor válaszol

Kiss Gábor - 2022.06.03.

A napokban jelent meg a TOP 2500 francia–magyar szótár és a TOP 2500 magyar–francia szótár a Tinta Könyvkiadó gondozásában. A szerzőt, Bárdosi Vilmos professzort a kiadó igazgató-főszerkesztője, Kiss Gábor kérdezte.

Számos francia–magyar és magyar–francia szótár címlapján olvashatjuk a nevét szerzőként, szerkesztőként. Hol és miért szerette meg a francia nyelvet?

Szombathelyi gimnáziumi franciatanáromnak, Szemző Magda tanárnőnek köszönhetek mindent, aki lenyűgöző személyiségével és tudásával megszerettette velem a francia nyelvet és kultúrát, meghatározva ezzel egyetemi szakválasztásomat és több mint négy évtizedes egyetemi pályámat is. Az ELTE francia szakán pedig olyan tanáregyéniségek mélyítették el bennem ezt a szeretetet, mint például Kelemen Tiborné, Gáldi László, Süpek Ottó, Szabics Imre, Tamás Lajos.

Negyvenhatodik évét tölti az ELTE Bölcsészkarának Francia Tanszékén. Ritka az ilyen hűség a munkahelyhez… Hogy tekint vissza erre a hosszú időszakra?

Biztonságot adó, szerető családi körben eltöltött és inspiráló munkában bővelkedő boldog évtizedek voltak az oktatás, a kutatás és a tudományszervezés területén egyaránt. A francia nyelv és nyelvészet tárgykörében tartott egyetemi óráim a hallgatói kérdések, visszajelzések alapján egyben hátterét adták kutatói tevékenységemnek is, amely elsősorban a nyelvek sava-borsát adó szólások, közmondások vizsgálatára, valamint az ezeket is megjelenítő egy- és kétnyelvű szótárak szerkesztésére összpontosult. Pályámat jellemezni leginkább Marcus Aureliusnak Elmélkedések című munkájában olvasható bölcsességével tudnám: „Szeresd a magad kis mesterségét, amibe beletanultál, és találd benne kedvedet. Ami még hátra van életedből, úgy éld le, hogy minden dolgodat teljes lelkedből az istenekre bízod, és az emberek közül egynek sem vagy sem zsarnoka, sem szolgája.

A francia nyelvnek a világban elfoglalt helye igen sajátos: egy időben úgy vélték, a szellemtudományok és a diplomácia meg sem lehetne nélküle. De hadd kérdezzek erről egy közelmúltbeli esemény kapcsán. Az ELTE elődjét Pázmány Péter alapította 1635-ben. Erre emlékezve az egyetem szenátusa május elején ünnepi közgyűlést hívott össze, s ezen – az intézmény egyik kiemelkedő eredményeket elért professzoraként – ön tartotta az idei Pázmány-napi szakmai előadást saját kutatási területéről, Néhány gondolat a francia nyelv múltjáról, jelenéről és jövőjéről címmel. Miről esett ebben szó?

Egy nagyon nagy múltú nyelv kialakulásának legfontosabb csomópontjait igyekeztem felvázolni. A gall alapú és germán nyelvekkel is keveredő francia nyelv a népi latinból származik és a klasszikus latin nyelv „árvájaként” a legkevésbé latin jellegű az újlatin nyelvek között. Alighogy megszületett a protofranciának nevezhető „rusztikus” nyelv, a 11. században már világhódító útra is indult – először Angliába, majd a Szent Bertalan-éjt (1572) követő vallásháború protestáns menekültjei által eljutott Svájcba, Hollandiába, Németországba, de még Észak-Amerikába is. A 16. század közepére a francia már a közigazgatás hivatalos nyelve, egy évszázaddal később pedig a klasszikus irodalmi nyelv kialakítóinak hatására már alig különbözik a mai franciától. Globális pozíciói a 20. században rendültek meg. A világangol hódítására a franciák többek között a nyelv rugalmas modernizálásával igyekeznek válaszolni, hogy nyelvük a globish reális alternatívájaként jelen lehessen a jövőben is. Egy olyan nyelvnek ugyanis, amely magára a globalizálódott globalizáció szóra is külön francia szót – a mondialisation szót – alkotott, minden esélye megvan ennek megvalósítására.

Most egyszerre két TOP szótár is megjelent az ön szerkesztésében. Mit tartalmaznak ezek a szótárak?

A TOP 2500 francia–magyar szótár egyesíti a szótárak és a társalgási könyvek nyújtotta előnyöket. A francia nyelv 2500 olyan alapvető szavát tartalmazza, amelyek segítségével a nyelvhasználó könnyen elboldogulhat a mindennapi életben. A szótárban az alapszókincs szavai, fordulatai mellett helyet kaptak a francia kultúrát, életmódot felidéző ikonikus kifejezések, valamint a mindennapi életünket meghatározó újabb keletkezésű vagy divatos elemek is. Ez a TOP 2500  francia–magyar szótár minden egyes francia címszónak megadja a helyes kiejtését, főnevek esetében azok nemét, rendhagyó többes számát, továbbá magyar megfelelőjét. A kiadvány a francia címszavak jelentését egy-egy találó francia példamondattal, tipikus helyzetmondattal és azok hű magyar fordításával világítja meg, továbbá – igazi újdonságként – esetenként szócikk-közi információs ablak formájában kiegészítő nyelvtani, lexikai és nyelvhasználati érdekességekkel is szolgál. A szótár végén található függelék a magyar anyanyelvűek számára további információkat tartalmaz a gyakori magyar–francia lexikai ún.hamis barátokról, a francia igékről, azok ragozási módjairól néhány gyakori rendhagyó francia ige ragozási mintája bemutatásával.

Ez a szótár már jó kiindulási alap volt a párjának, a TOP 2500 magyar–francia szótár elkészítéséhez?

Igen. A TOP 2500 magyar–francia szótár felépítése, fő jellemzői megegyeznek az előzőekben említett kötetével, csak itt a bemeneti irány a magyar nyelv, bal oldalon állnak a magyar szavak. A szótár minden egyes magyar címszónak megadja a szófaját, főnevek esetében azok toldalékváltozatait, igéknél azok főnévi igenévi alakját, továbbá francia megfelelőjét. A magyar címszavak jelentését itt is egy-egy találó magyar példamondat, tipikus helyzetmondat és azok hű francia fordítása világítja meg, továbbá szócikk-közi információs ablakban itt is megjelennek a kiegészítő nyelvtani, lexikai és nyelvhasználati érdekességek. A szótár végén található függelék pedig – elsősorban a nem magyar anyanyelvűek számára – további információkat tartalmaz a magyar ábécé betűiről és azok kiejtéséről, a magyar főnevek esetragozásáról, a magyar névmások ragozásáról, a magyar tő- és sorszámnevekről, a magyar igeragozásról, valamint a gyakori magyar–francia lexikai ún. hamis barátokról.

A 2500 szó valójában mennyi a nyelv nagy szótengeréből?

Ha például az egykötetes, egynyelvű francia értelmező szótárakra gondolunk (Larousse, Petit Robert), akkor bizony ez nem sok. De ha azt tartjuk szem előtt, hogy a mindennapi kommunikációnk során nem nagyon használunk 2000–3000 szónál többet, akkor nem is olyan elhanyagolható mennyiség. A probléma inkább az, hogy nem ugyanazt a 2000-3000 szót használja minden ember, hisz más és más például az életkora, a képzettsége, a foglalkozása.

A múlt század 90-es éveitől – főleg az angol szótárszerkesztők – egyre több grammatikát, nyelvtant sűrítenek bele a szótárba, így ezek a szótárak már szinte nyelvtankönyvként is használhatók. Élt ezzel a lehetőséggel?

Igen, erre utaltam fentebb a szócikkek között álló információs ablakok keretében megadott kiegészítő nyelvtani, lexikai és nyelvhasználati érdekességek kapcsán.

Ön társszerzője a Francia nyelv lexikonának. Mondhatjuk, hogy ez a két szótár mini lexikon is a francia és a magyar nyelvről?

Ez csak erősen korlátozott mértékben igaz – és nem csak a terjedelem miatt. Ne felejtsük el, hogy a Francia nyelv lexikona 638 oldalon nyújt nyelvtani, lexikai, nyelvhasználati, továbbá kultúrtörténeti érdekességeket csak a francia nyelvről.

A függelékben van egy ,,hamis barátok’’ című rész. Talán nem mindenki találkozott még a kifejezéssel.

A „hamis barátok” nyelvészeti értelemben olyan szópár, melynek tagjai különböző nyelvűek, alakjuk hasonló, de jelentésük különböző. E szavak „barátoknak” tűnnek, amelyek tanulás nélkül is felismerhetők, de éppen a megtévesztő hasonlóság miatt a nyelvtanulók gyakran (egy másik nyelvben megtanult értelmet adva nekik) tévesen használják őket, ami aztán további félreértésekhez vezet. E szópárok elemei tehát csak látszólag vagy csak részben felelnek meg egymásnak. Ilyen például a francia mignon [ejtsd: minyon] szó, amelynek jelentése: aranyos, helyes, bájos és a magyar minyon szó esete.

Kiknek ajánlja a szótárakat?

A francia–magyar és tükördarabja, a magyar–francia szótár hasznos lehet mindazoknak, akik most kezdenek ismerkedni a francia nyelvvel, de azoknak is, akik korábbi nyelvtudásukat kívánják fölfrissíteni, továbbfejleszteni, sőt még a magyar nyelv iránt érdeklődő francia anyanyelvűeknek is.

Bárdosi Vilmos, Chmelik Erzsébet:
TOP 2500 francia–magyar szótár
Tinta Kiadó, Budapest, 2022
ISBN 978 963 409 3237

Bárdosi Vilmos:
TOP 2500 magyar–francia szótár

Tinta Kiadó, Budapest, 2022
ISBN 978 963 409 3411

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2022/2.ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés