Könyvhét 2022
Móra Kiadó
MONDJAD MÉG!
Mélytengeri Mentőcsapat
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
Móra Kiadó<br>MONDJAD MÉG! Mélytengeri Mentőcsapat Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben
Könyvhét folyóirat

Irodalmi fényképalbum – Margaret Atwood Rendbomlás című kötetéről

Bráder Edina - 2022.06.21.

Margaret Atwood a megszokottól teljesen eltérő oldalát mutatja meg a magyarul legutóbb megjelent kötetében, a Rendbomlásban. Atwoodtól általában nagyívű, gondosan megkomponált, hosszú történeteket várunk, a Rendbomlás azonban nem ilyen: egy lazán kapcsolódó novellafüzér.

A tizenegy történetet a főszereplő, Nell alakja köti össze, akit még akkor is be tud azonosítani az olvasó, ha valójában nincs megnevezve. Mivel a gyerekkortól egészen időskoráig követjük nyomon életét, az egyes fejezeteket akár epizódoknak is nevezhetnénk. A bizonyos életszakaszokból kiragadott jelenetek sok mindenre fényt derítenek – például, hogy miként változik az ember időérzékelése a kor előrehaladtával, vagy hogy nőként mikor milyen szerepekbe helyezkedünk vagy kényszerülünk bele.

Ezek az epizódok nem időrendi sorrendben jelennek meg a kötetben, a nyitódarabban, A rossz hír c. szövegben például a már egészen idős Nellt láthatjuk, ahogy a reggelizőasztalnál ül szintén idős párjával, Tiggel, és a világból érkező (rossz) híreket igyekeznek értelmezni. „A lehető leghamarabb át akarja adni a rossz hírt – továbbpasszolni, mint egy forró krumplit. A rossz hír megégeti a kezét. (…) – Reggeli előtt ne! – szólok rá. Nem teszem hozzá: Tudod jól, hogy ilyen korán nem tudok mit kezdeni vele”.Ez akár meg is zavarhatná az értelmezést, hiszen ezután az olvasónak nehezére eshetne a gyerekkori alakot Nellel azonosítani; mégis remekül működik, hiszen sokat megtudhatunk Nell jelleméről abból, ahogy keserű humorral, szórakozottan szemléli magukat kívülről.

Nell életében a rend felbomlása húga születésével kezdődik. Nemcsak veszélyeztetett terhes anyjával kell óvatosan bánnia, aki így a gyerek számára kikerül a tradicionális anyaszerepből, hiszen nem tudja ugyanazt a biztonságot jelenteni számára, mint eddig; de születése után túlérzékeny húgáról is gondoskodnia kell, aki éppen labilissága és érzékenysége okán szinte bármit büntetetlenül megtehet. Nem csoda hát, hogy Nell ezután fiatalként nem találja a saját helyét a világban – hiszen eddig nem volt lehetősége saját magára koncentrálni, amikor pedig lehetősége nyílik erre, nem tudja, mit kezdjen ezzel a hirtelen rászakadt szabadsággal. Arról álmodozik, hogy egyszer úgy él majd, mint iskolás olvasókönyvének szereplői: „Sosem tettem túl magam a másodikos olvasókönyvön, amelyben szerepelt egy apa, aki mindennap bejárt dolgozni, és autót vezetett, egy anya, aki kötényt hordott, és sütött, valamint két gyerek – egy fiú, egy lány –, egy kutya meg egy macska, és ők mind egy fodros függönyös, fehér házban éldegéltek. Bár egyik házban sem volt ilyen függöny, ahol laktam, az egész eleve elrendeltnek tűnt. Nem cél volt, nem olyasmi, amire törekednem kell: ez a függöny egyszer csak felbukkan majd az életemben, mert ez a sors akarata. A jövőm nem lenne teljes – nem, nem lenne normális – ha nem szerepelne benne ilyen függöny, és minden, ami hozzá kapcsolódik.

Életének egészen addig nincs iránya, míg nem találkozik Oonával, annak a kiadónak a vezetőjével, ahová Nell szerkesztőként bedolgozik. Oona karizmatikus, határozott, irigylésre méltó nő – jómagam olyasvalakiként képzeltem el, mint Az ördög Pradát visel Mirandája –, aki még attól sem riad vissza, hogy ő maga terelgesse férjét Tiget abba az irányba, hogy viszonyt kezdjen Nellel. Tig és Nell ezután egy romos, messzi farmon kezdik el közös életüket, és Atwood talán itt a legbrilliánsabb, amikor a kezdő gazdálkodók viszontagságairól ír a vidéki Kanadában.

Ez a kötet Atwood egyik legszemélyesebbje. Ugyan nem kifejezetten életrajzi, azonban aki látta A szavak ereje c. dokumentumfilmet az írónő életéről, melyet az HBO készített, sok ott említett elemet felismerhet a szövegekben. Ezen túl természetesen általánosabb kérdésekkel is foglalkozik a nők életéből, főleg az anyaság vagy a „pótanyaság” kérdésével – kevésbé nő-e az a nő például, akinek nem lesz saját gyereke? –, illetve az otthonteremtéssel és azzal, hogy lehet ugyan a férfi az úr a háznál, aki a biztonságot és a melegséget megteremti, az mindig Nell, a nő.

A Rendbomlás tehát nem egy szokványos kötet, még Atwood mércéjével sem, mégsem nehezen befogadható, sőt, kifejezetten olyan mind a tizenegy történet, amiben sokan saját maguk életére ismerhetnek. Nell életében egyre-másra bukkannak fel szeretett és kevéssé szeretett alakok, megoldásra váró problémák, feloldásra váró ellentétek, és az olvasó akaratlanul is elkezdi saját élethelyzetére vonatkoztatni ugyanezeket – akár az is eszünkbe juthat, vajon hogyan írna rólunk Margaret Atwood?

Bráder Edina

Margaret Atwood: Rendbomlás
Fordító: Csonka Ágnes
Jelenkor Kiadó, 328 oldal, 4499 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2022/2.ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés