Gyenge Zoltán: A jelenkori változásokra – avagy mi a felvilágosodás? – Az Élet és Irodalom 2026/10. számából
2026.03.05.

Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
FEUILLETON
Gyenge Zoltán A jelenkori változásokra – avagy mi a felvilágosodás? címmel írt esszét.
„A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságból.” Örökérvényű szavak. (Válasz a kérdésre: mi a felvilágosodás?) Az írás pontosan tíz évvel francia kortársának a kivégzése előtt született. Szerzője nem kisebb személyiség, mint Immanuel Kant, Königsberg magányos filozófusa, a rejtélyes ember, akinek élete hihetetlenül eseménytelen volt – és hihetetlenül termékeny. Contradictio? Talán. A mindennapi tudat számára az, ám, ha megértjük Ficino gondolatát, miszerint az ember (egyik) legerotikusabb testrésze az agya, és hogy a gondolkodás maga is a vágy és a kielégülés koordinátarendszerében működik, akkor ez a látszólagos ellentmondás magától feloldódik. (Ezt ma pláza-nyelven úgy mondják: „minden a fejben dől el”. És tényleg.) Sokat segítene mondjuk a világon, ha az „erotikának” ezt az oldalát minél többen felfedeznék. Vagy az éppen az alig több, mint négyszáz éve született Pascalnak lenne igaza? „Az ember gondolkodásra termett: minden pillanatban gondolkodik; a tiszta gondolkodás azonban, mely boldoggá tehetné, kifárasztja és elkedvetleníti.”
KÖVETÉSI TÁVOLSÁG
Szilágyi Zsófia Eleven folyamat című recenziója Fábri Anna Varázslat és valóság című kötetéről, Darvasi Ferenc életútinterjújáról szól.
„Fábri Anna szerkesztőként, sajtó alá rendezőként, de a XIX. századi irodalmi szalonokra vagy Széchenyi István korának hétköznapi életére kíváncsi tudósként is rengeteg úgynevezett egódokumentummal, naplóval, memoárral, levelezéssel foglalkozott: őt a saját életének történetté formálásában egy kérdező segítette. Darvasi Ferencnek nem lehetünk elég hálásak, hogy a 2023-ban a Cser Kiadó által kiadott Mindig volt egy szigetem után, amely Reményi József Tamás szerkesztői útját őrizte meg, ezúttal is csodálatos beszélgetőtárs lett. Segít megérteni azt a nélkülözhetetlen és a titokzatos tevékenységet, amely mintha eleve eltűnésre lenne ítélve. A szerkesztőt ugyanis akkor vagyunk hajlamosak meglátni egy szövegben, ha hibázik, amikor szinte tökéletesen dolgozik, láthatatlan marad, átad minden dicsőséget a szerzőnek.”
ÉS-KVARTETT
„Barnás Ferenc Most és halála óráján című regényéről Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szolláth Dáviddal és Visy Beatrixszel beszélgetett február 25-én, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb március utolsó szerdáján Mátyus Melinda Inkább az enyém című kötetéről fogunk diskurálni.
A mostani pontjaink:
Visy Beatrix: 9
Szolláth Dávid: 9
Károlyi Csaba: 9
Deczki Sarolta: 7
összesen 34 pont a maximális 40-ből,
az átlag: 8,5,
a közönségpontok átlaga: 7,61.
VERS
A versrovatban ezen a héten Kállay Eszter, Kiss László és Seres Lili Hanna verseit adjuk közre. Ezen a helyen Kállay Eszter egyik versét mutatjuk meg az olvasóknak kedvcsinálóként.
bátorság a gyógyuláshoz
ahogy fekszem a vizsgálóágyon és hallgatom
az egyenletes pittyegést, magamba olvasztom a vérnyomásmérőt,
ami nehéz, dobogó szívvé válik. a lüktető pulzusmérő
már a mellkasom belseje. a belém vezetett csövek
a meleg ereim, a felém irányuló fecskendőkben
az altatáshoz használt anyag saját,
piros, hígítatlan vérem. az oxigénmaszk a lélegzetem.
érzésem a kórház függönyével táncoló
levegő --
ez is belém költözik lassan.
egyértelmű hely lett a testem. gondolatban most is sokszor
visszatérek az elsötétített szobába, ahol annyi
csak a dolgom, hogy pihenjek.
visszaveszem a rengeteg lefagyást, a belső
hideget. valami épp most szikrázik fel
a tudatom fehér fényfolt.
PRÓZA
Csabai László, Péntek Gábor, Kőrössi P. József, Triebl Zsuzsanna prózája.
Tárcatár: Szív Ernő.
Részlet Csabai László Madarak című írásából:
„A kisboltban összefut volt feleségével – ezt álmodta Tamás. És így is történt.
Ez jó jel, feldobhatná a férfit. Bár talán nincs benne semmi különös, ugyanazon a lakótelepen élnek.
Laura minden zsemlét megvizsgál, csak a tökéletesek, töretlenek kerülnek a zacskójába. Tamás szeme megnedvesedik, Laura alapossága és gyakorlatiassága lenyűgözte. Ami holmijuk volt, mindet használták. Ennivalót sosem dobtak ki, mert Laura egy étkezésre főzött. Se a hitellel, se a rezsivel, se a biztosításokkal nem volt elmaradásuk. A nő kiszámolta a kirándulásaik, nyaralásaik költségét, s bár nem fukarkodott, sosem lépték át a keretet. És ahogy teltek az évek, Laura még talpraesettebb, még okosabb, még viccesebb, még csinosabb lett. A haja pedig kiszőkült. Nem őszes szürke lett, hanem lányos szalmaszőke, Laura az idővel fiatalodott. Tamás nem hitte. Pedig látta.”
ÉPÍTÉSZET
Torma Tamás Triangulum című cikkében három építészeti hírt kapcsol egybe.
„A triangulum a zenekarok egyik legfényesebb hangú hangszere, egy fémrúd, egyik csúcsánál háromszög alakban meghajlítva. Itt most egy építészeti – tágabban környezeti – háromszög következik, három kis történet. Sorrendjük tetszőleges – de a triangulumnál sem fontos, háromszöge hol hajlik, végződik: lényege, hogy hangot ad.”
ZENE
Csengery Kristóf zenekritikája Kurtág György és Samuel Beckett Fin de partie című operájának CD-kiadványáról szól.
„A felvétel hallgatóját megragadja a Fin de partie különleges karaktergazdagsága, a képzeletet mozgósító hangszerelés széles színskálája. Állandó élményünk az éles kontrasztok dramaturgiája és az apró, töredezett mozdulatokból építkező nagyforma intenzív belső lélegzése – néha inkább zihálása. Az ősbemutató értékeléseiben megfogalmazódott az észrevétel, mely szerint Beckett ridegen távolságtartó ábrázolásmódját Kurtágnál időről időre átszínezi a részvét és a szánalom: ezek a pillanatok érzékenyen élnek és hatnak a magyarországi előadás felvételén.”
Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből
A forradalom előérzete. 1956 Márai Sándor írásainak tükrében című kötetből idéztük
Ahol irodalom, botanika és történelem találkozik – Szűcs Péter Dharma című regényéről
Nincs mindennap esküvő, mondja az olasz – Egyszer volt Budán kutyavásár, mondja a magyar
Késő betemetni a kutat mikor már bele esett a tehén – beszélgetés Forgács Tamással

















