A szerkesztők előszava

Amikor 1994-ben az országgyűlés elfogadta a kamarai törvényt, és az hatályba lépett, a könyvszakmában is megjelentek olyan elképzelések, hogy létre kellene hozni a könyves kamarát, az említett törvényhez csatlakozóan, illetve azzal kompatibilis módon. Az elképzelés alapja, oka az volt, hogy a kamarai törvény bizonyos közszolgálati feladatokat a törvény alapján megalakult kamarákra ruházott át, ily módon a könyvesek törvényes alapokon nyugvó önszabályozó szervezetet hozhattak volna létre, illetve akár átalakulhatott volna ilyenné a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése is. Az emlékezet csalóka, emiatt ennek a memóriánkon alapuló történetnek a taglalását itt be is rekesztjük. A Ki kicsoda a magyar könyvszakmában c. kiadványhoz csupán annyi köze van ennek a történetnek, hogy a könyves kamara létrehozásának emlékeink szerint az volt az egyik fő akadálya, hogy ilyen típusú kamarának csak személyek lehetnek tagjai, és a potenciális tagok körét — azaz esetünkben a könyvesekét — a törvényi előírásoknak megfelelően precízen definiálni kell, és ebbe (is) beletörött az ezen gondolkodók bicskája. Ebben az összefüggésben a Ki kicsoda a magyar könyvszakmában nem más, mint kísérlet a „precíz definícióra”.

Legalábbis ahhoz, hogy a kortárs könyvesek szakmai adattára létrehozható legyen, meg kellett határoznunk azok körét, akikről úgy gondoljuk, hogy „kortárs könyvesek”. Talán nem a törvény által előírt pontossággal, de a munka elindításához szükséges és elégséges módon a magunk számára megfogalmaztuk a „kortárs magyar könyvszakmai szereplő” leírását. A Ki kicsoda a magyar könyvszakmában c. személyi adattárban a magyar és határontúli magyar könyvkiadásnak, könyvkereskedelemnek és a könyves szakma háttérintézményeinek a könyvek tartalmi és formai megjelenésére, kereskedelmére, forgalmazására, prezentálására érdemi hatással rendelkező cégtulajdonosainak, dolgozóinak (a kettő sok esetben azonos, máskor nem) „alanyi jogon” van helyük. A kulcskifejezés itt az „érdemi hatás”, hiszen könyves cégeknél olyanok is dolgoznak, akiknek munkája rendkívül fontos, de a mindennek központjában álló „könyv” előbb fölsorolt vonatkozásaira nincsen hatásuk.

A könyvszakma egyszerre tud kicsi lenni (legendásan ismer mindenki mindenkit) és beláthatatlanul nagy, hiszen gombamód szaporodnak a kiadók, nyílnak a könyvesboltok, cserélődnek a régi szakemberek. Évente tízezer szám jelennek meg a könyvek, amelyek születéséről és sorsáról döntenek a kiadók munkatársai és a kereskedők. Értékes és egy estés könyvek születnek, a kolofonokban ott szerepel a közreműködők neve, és ha száz év múlva kézbe kerül egy-egy mostani kötet, senki sem fogja tudni kik is voltak ők. Még sose készült könyves ki kicsoda, amely megőrizné napjaink könyveseinek személyes adatait, mindazt, amit magunkról egyenként és együttesen tudatni akarunk a jelennel és a jövővel.

Legyen ki kicsoda a könyvesekről (és miért ne lehetne akár könyves kamara is)!? Ilyen gondolatok mentén jutottunk el addig, hogy belefogjunk az adatgyűjtésbe, a szervezésbe. Így, a folyamat végén be kell vallanunk: sokkal nehezebbnek bizonyult, mint elsőre gondoltuk. Azzal kezdtük, hogy összeállítottunk egy kiadói és könyvkereskedelmi címlistát. Forrásként saját adatbázisunk és célirányos adatgyűjtésünk mellett a közismert szakmai címadattárak és az interneten megtalálható könyvkiadói címjegyzékek szolgáltak. 2500 címre írtunk a tervezett kiadványról és kértük, hogy küldjék vissza a szerkesztőségünkbe a könyvkiadásban, könyvkereskedelemben és a könyves szakma háttérintézményeiben aktív (a könyvek létrehozásában, kereskedelmében közvetlen befolyással rendelkező) munkatársaik nevét.

Levelünkre megközelítőleg 500 cégtől érkezett válasz. Az általuk megküldött névsor valamennyi szereplőjének névre szóló kérdőívet küldtünk, kérve annak — tárgyszerű stílusban történő — kitöltését. Sajnos egyre csökkent a válaszolók száma, emiatt újból kiküldtünk az eredeti címanyagra egy körlevelet, hogy buzdítsuk a szakma képviselőit a válaszlevelek visszaküldésére. Mindeközben folyamatosan kör e-mailekkel, telefonos hívásokkal kértük a jelölteket, hogy adataik közlésével vállalják a szélesebb körű nyilvánosság és — nem utolsósorban — az „utókor” előtt a mai magyar könyves szakmában való részvételüket.

Kevesen voltak, akik egyértelműen nem kívántak szerepelni a kötetben. Többen, akik ígérték, de valamiért rendre megfeledkeztek a visszaküldésről. Így tehát az elkészült kötet 532 személyes szócikket tartalmaz, azokét a szakmatársakét, akik fontosnak tartották, hogy elkészítsük közösen a XXI. század első éveinek magyar könyves tablóját. Köszönjük nekik.

A feladat nagysága mellett a határidőkkel is küzdenünk kellett, a Ki kicsoda a magyar könyvszakmában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázati úton elnyert támogatásával jelenhetett meg, s ez szerződésben rögzített határidők betartásának kötelezettségével jár. E „küzdelem” történetének tanulságai tudományos szakfolyóirat hasábjain (vagy kalandregényben) jelenhetnének meg, itt csupán csak köszönetünket fejezzük ki mindenkinek, aki segítette munkánkat.

Jakab Sára — Kiss József

[Budapest, 2005]

A nyomtatott adattár alapján elkészült a Ki kicsoda a magyar könyvszakmában adatbázis webes változata, mely a www.konyvesek.hu címen érhető el. A honlap bevezetőjét, amely természetesen eredeti helyén olvasható, idemásoljuk azok számára, akik nem akarnak kattintani:

Íme, itt ez a konyvesek.hu weboldal, amelynek elsőrendű és alapvető célja, hogy a könyvesek ki kicsoda – who’s who - típusú internetes közösségi adatbázisa legyen. Az alapvető célból legelőbb is következő, ámde alapvetően nehezen megválaszolható kérdés: mi a magyar könyvszakma, és kik benne a szereplők, hol húzódik az a határ – mely szakmák, foglalkozások, tevékenységi körök jelölik ki –, amelyen belül konszenzusosan, az egész magyar könyvszakma hallgatag egyetértésével kimondhatjuk egy kortársunkról, hogy ő személyesen a könyvszakma szereplője, és amelyen kívül már ugyanez az egyetértő vélekedés azt mondja ki, hogy nem, kortársunk tevékenysége, munkája, foglalkozása okán már nem tartozik a könyvszakmához.

A Kiss József Könyvkiadó gondozásában 2005-ben jelent meg az a karcsú kötet, amely megkísérelt választ adni az előbbi, nehezen megválaszolható kérdésekre: a Ki kicsoda a magyar könyvszakmában című adattárban a magyar és a határon túli magyar könyvszakma 532 szereplőjének rövid szakmai életrajza jelent meg az érintettek adatszolgáltatása alapján.

Az már a megjelenés pillanatában sem volt kétséges, hogy az ilyen típusú adattárak legnagyobb értéke a naprakészség lehet, hiszen csupán a szerkesztés lezárása és a megjelenés között eltelt, viszonylag rövid idő alatt is történtek változások az adatszolgáltatók szakmai pályafutásában, nem beszélve a megjelenést követően is múló idő hozta, napjainkig történt változásokról. A naprakészség jogos követelményének a kiadó és a szerkesztők azonban a hagyományos módon és eszközökkel bizonyosan nem képesek megfelelni, azaz már a megjelenés pillanatában felmérték, hogy anyagi és szellemi erőforrásaik nem elegendőek folyamatosan megújítandó kiadások elkészítéséhez.

Ugyanakkor természetesen a mai napig sem változott semmi a kötet, az adattár létrehozásának szándékát megindokoló és magyarázó körülményekben. A kötet – és e honlap – létrehozásán munkálkodó szakmai célkitűzés legfontosabb alapvetése – amelyet természetesen a mindennapi tapasztalat alapoz meg –, hogy létezik olyan kategória, akármennyire szűken vagy tágan értelmezzük is, amelynek a megnevezése a „könyvszakmai” jelzővel írható le. Könyvszakma, könyvszakmai szereplő, könyvszakmában dolgozó ember – különböző kontextusban és esetenként más szavakkal, de ugyanezen jelentéstartományba tartozóan – mindennaposan használt nyelvi fordulatok ezek, melyeknek feltétlenül közös jellemzője, hogy létezőnek tételeznek valamit, amit a „könyvszakma” szóval jelölnek. Innen már csak egy lépés a logikusan következő igény: gyűjtsük össze az ezen a területen dolgozók szakmai adatait egy „ki kicsoda” típusú szakmai adattárban.

Ilyen jellegű szakmai adattárat ugyanis nagyon sok szakma képviselői összeállítottak magukról (v. ö. nyomtatott kiadás előszava), ezek nyomtatott, vagy interneten közzétett változatban nyilvánosan hozzáférhetőek, a könyvesekről azonban a Ki kicsoda a magyar könyvszakmában c. kötet megjelenéséig nem volt ilyen, márpedig – szűkebb értelemben vett praktikus hasznán túl is (pld. „fejvadászok”) – szükség van rá a szakmai öntudat megerősítéséhez, a szakmai öndefinícióhoz, a büszkén vállalt szakmai azonosuláshoz, és – e szemléletmódot elfogadva –, ennek tágabb hatását tekintve a könyvszakmai hagyomány megőrzéséhez és folyamatos rekonstrukciójához.

Ki kicsoda a magyar könyvszakmában: a 2005 óta nyilvánosan hozzáférhető nyomtatott változat, mint alap, a naprakészség parancsoló szükségszerűsége – e két elem kapcsolódásának manifesztuma a konyvesek.hu honlap. Megvalósulása pedig annak köszönhető, hogy a Magyar Könyvbarát Közhasznú Alapítvány a könyvszakmai adattár fontosságának gondolatát magáévá tette, és összhangban lévőnek ítélve tartós közérdekű céljaival – amelyek közé a magyar könyvkultúra, a magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem több évszázados hagyományainak ápolása, az olvasáskultúra színvonalának emelése, a magyar könyvszakmai tevékenységek kultúragyarapító eredményeinek megőrzése és fejlesztése, valamint terjesztése, a magyar bibliofília örökségének továbbvitele, ismereteinek terjesztése tartozik –, létrehozta, a MagyarSzak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete pályázatán elnyert anyagi támogatás segítségével.