130 kortárs költő közel 300 verse kapott helyet Kisfaludy Zsófia válogatásában a Kálvin Kiadónál nemrég megjelent Reménytövis című kortárs keresztény versantológiában. Az összművészeti projekt a köteten túl hangzó verseket és egy zenés előadást is magában foglal. A kötet szerkesztőjét arról kérdeztük, miként állt össze a válogatás, milyen szempontok vezérelték, és hogyan élte meg az elmúlt három év munkáját.

– Miért versantológia lett a Reménytövis? Van ebben egyfajta személyes vonzódás a lírához, a költészethez?

– Már fiatal koromtól kezdve szerettem a verseket. Amikor a színészképzésre felvételiztem, és vinni kellett monológokat meg verseket, valahogy sokkal könnyebben találtam meg a költeményeket. Azon belül is a kortárs versek állnak hozzám a legközelebb.

– Mondhatjuk azt a kötet kapcsán, hogy a versek találták meg a szerkesztőt? Vagy ez a találkozás amolyan kétirányú folyamat volt: kereste a verseket és végül azok találták meg?

– Nem tudom, lehet. Az biztos, hogy nagyon sokat kerestem és kutattam – ez több, mint két évig tartó munka volt. Azt a képet mindenképpen szeretném eloszlatni, hogy csak ábrándozva üldögéltem, és az ölembe potyogtak a kortárs istenes versek.

– Hol, merre találta meg a kötetbe végül beválogatott közel 300 verset? Mesélne a szerkesztés folyamatáról?

– A Magyar Művészeti Akadémiánál elnyert hároméves ösztöndíjpályázatom határozta meg a munka keretét. A versantológia az egyik eleme volt ennek a projektnek. A versek válogatása során nagy segítségemre volt az Arcanum Digitális Tudástár, ahol vissza lehet keresni az elmúlt évek irodalmi folyóiratait. 1990-ig mentem vissza, az elmúlt 35 év folyóiratokban megjelent verstermését olvastam el. Ahhoz, hogy egy keresztény versantológiát összeállíthassak, mindenképpen el kellett olvasnom például a Credo, a Confessio és a Vigília folyóiratokban publikált verseket. Nagyon sok olyan mű volt, ami miatt vérzett a szívem, de mivel 1990 előtt íródott, ki kellett hagynom, nem kerülhetett a válogatásba. Túrmezei Erzsébet például 1912-ben született, rengeteg szép verset írt, de a ’90 előtt megjelent verseit nem tehettem be a kötetbe.
Hálás vagyok a Kálvin Kiadónak, hogy felvállalta a kötet kiadását, és hogy a jóvoltából egy nagyszerű lektorral (dr. Fazakas Gergely Tamás) és korrektorral (Bánsági Kinga) dolgozhattam együtt. Gergely a tartalmi elemekkel kapcsolatban látott el tanácsokkal, Kinga pedig ellenőrizte a szövegek pontosságát és járt utána, hogy ezeknek esetleg van-e már frissebb verziója, amit a költő azóta kicsit átírt, átgondolt.

– Volt ilyen?

– Igen! Például, Bodnár Évának volt két verse, ami az Irodalmi Szemle különböző számaiban jelent meg. Amikor elküldtem később engedélykérésre a verseket – el kell mondjam, hogy fárasztó, de nagy élmény volt a 130 költőt, illetve jogutódaikat felkutatni –, Éva azt kérte, hogy a versek egyben jelenjenek meg, mivel az első publikáláskor történt egy kis malőr: valamiért a folyóirat szerkesztői ketté szedték a verset, holott az egybe tartozik. Örült, hogy most lehetőség van az akkori hibás megjelentetést korrigálni.

– Szép ritmust ad a kötetnek, hogy minden fejezet elején egy-egy bibliai Ige található. Hogyan alakultak ki az egyes tematikus egységek?

– Az egyes részek tematikáját abszolút a versek alakították. Amikor úgy éreztem, hogy kész vagyok a válogatással, megnéztem, hogy mik azok a hívószavak, amik hasonlóak, mi az, ami alapján „közös nevezőre” kerülhetnének bizonyos versek. Addig rendezgettem a dokumentumban a verseket, míg egyszer csak kialakult és kirajzolódott a 18 fejezet. A fejezetek címét az abban szereplő egyik verssor adta. Az egyes fejezetekhez pedig a tematikájuk alapján választottam úgy bibliai Igét, hogy az illeszkedjen versek tartalmához.

– Vannak-e olyan kifejezetten XX. század végi, XXI. századi témák, amelyek mondjuk a hagyományos istenes költészetben is megjelennek?

– Azt tudnám mondani, hogy mi az, ami pont nem. Az Isten és a haza kapcsolódása még a XX. század első felében, például Reményik Sándor költészetében jelen volt. Az ilyen hazafias, és közben Istenhez fohászkodó versekből nagyon keveset találtam kortársainktól.

– Sokkal több a személyesebb érzés?

– A leggyakoribb a kételkedés. A kortárs vallásos versek írójában nagyon sok a kétely, a lelki vívódás, talán már nem veszi annyira evidenciának azt, hogy van Isten. A kételkedés felől két irány vezet, a Reménytövisbe olyan versek kerültek be, amelyek végkifejlete az, hogy van Isten. Azt szerettem volna, hogy ez egy Istenközpontú válogatás legyen, de szerintem azért így is kerültek bele kicsit provokatívabb versek. Azt látom, hogy a ma költőjét nagyon foglalkoztatja az, hogy kicsinyhitűek vagyunk, hogy elbizonytalanodunk, hogy ha csapások érnek. Hogy hol van Isten? Keressük, de nem találjuk, és ilyenkor miért van csendben, miért nem válaszol?

– Volt-e olyan vers, vagy költő, akit korábban nem ismert és most a szerkesztő munka során fedezte fel?

– Be kell valljam, nagyon sok olyan költő volt, akivel most találkoztam először. Sokuk nem is kifejezetten költő, van, aki magyartanár vagy lelkész, és beküldte a versét valamelyik irodalmi folyóiratba. Az én szempontom nem a szerző személye volt – hogy hivatásos költő vagy sem –, csak a verset néztem. Ha tippelnem kellene azt mondanám, hogy korábban ötvenet ismertem, és nyolcvanat nem.

– Nehéz lehetett kiválasztani olyan költőktől, akiknek sok vallásos témájú verse jelent meg, csak egynéhányat…

– Igen, valóban. Vörös Istvántól és Lackfi Jánostól került be a legtöbb vers, azt hiszem. Nehéz volt a válogatás, mert ők mindenről és minden témához írtak. A szerkesztés során több olyan versük volt, amit kivettem vagy áthelyeztem, ha egy adott témához mástól találtam egy hasonlót, ami odaillik. A kötet szerkezete, a fejezetek gondolati íve határozta meg, melyik vers kerüljön ki, és melyik be. Érdemes ezért is egyben elolvasni egy-egy fejezetet, hogy lássuk miként jut el valahonnan valahova egy-egy témakör.

– Ha jól értem, a Reménytövis nemcsak egy kötet, hanem egy összművészeti projekt. Van saját weboldala (remenytovis.hu), a videómegosztókon pedig hangzó verseket is találunk színművészek tolmácsolásában. A könyvben pedig ott vannak QR kódok, amik ezekre a videókra utalnak.

– Színészeket (hét nőt és nyolc férfit) kértem fel arra, hogy fejenként 2-2 verset olvassanak fel a kötetből. Olyan művésztársakat választottam, akik már korábban valamilyen formában megvallották a hitüket, szerettem volna, ha a versek hitelesen szólalnak meg. A verseket az ő hangjukhoz igazítva, személyre szabottan választottam mindenkinek, volt, aki elfogadta az ajánlásomat, de volt olyan is, aki másik verset kért, mert nem érezte magához közelinek a költeményt.

– Milyen elemekből áll még a Reménytövis projekt?

– A projekt utolsó eleme egy előadói est, a Reménytövis – Zenés versfüzér Istenről, amely egy 60 perces előadás. Ebbe kiválasztottam a számomra legfontosabb 30 költeményt és felkértem Barkó Laurát, hogy zenésítsen meg közülük tízet. Nagyon megtetszett Laura zenei világa, és úgy éreztem, tökéletesen passzol a kortárs istenes versekhez. Egyébként magában a Magyar Művészeti Akadémiai hároméves ösztöndíjprogramomban van még egy elem, ami nem kötődik szorosan a Reménytövishez, ez pedig egy rendhagyó irodalomóra. Ebben szintén kortárs magyar költemények, de nem kifejezetten istenes versek hallhatók. Ez egyfajta színházi nevelési előadás, amivel középiskolákba járok. és a versekhez kapcsolódóan olyan témákról beszélgetünk a diákokkal, mint a hatalom hatása a személyiségre, a férfi és női szerepek a 21. században, szeretet, barátság és a csönd fontossága.

– Most épp az Ars Sacra fesztivál egyik eseménye előtt vagyunk, Barkó Laurával közös műsorukat fogják előadni. Hogyan találkoztak Laurával?

– Laurával együtt dolgoztunk korábban a mártírhalált halt orvostanhallgató, Tóth Ilona életéről készült rock musicalben, amiben én a hősnőt alakítottam, és Laura is játszott egy fontos szerepet. Ott figyeltem fel rá, hogy milyen szép hangja, tiszta személyisége van. Beszélgetéseink során kiderült, hogy ő egyébként zeneszerző és zeneterapeuta is, van egy Lara mesék című projektje, ahol meséket ír és ad elő, sőt még bábokat is készít, szóval igazán sokoldalú művész.
A Reménytövis – Zenés versfüzér Istenről nagyon izgalmas hangzásvilágot kapott a Laura által használt különleges hangszerektől, mint ukulele, citera, xilofon, koshi vagy nyelvdob. Az előadásban általában két szólamban éneklünk, de olyan is van, hogy ő énekel vagy dallamot játszik valamelyik hangszeren, én pedig ezzel egyidőben verset mondok. Szerintem nagyon különleges művészi – és lelki – élmény lett a végeredmény. Reményeink szerint hosszú évekig fogjuk játszani az estet és bejárjuk vele az egész országot. Úgy érzem, hogy az egész projektet Isten a tenyerén hordozta, olyan emberekkel találkoztam az elmúlt három évben, akikért egytől egyig nagyon hálás vagyok.

Pompor Zoltán
Fotó: Hurta Hajnalka; Ficsor Márton

Kisfaludy Zsófia (szerk.): Reménytövis. Kortárs keresztény versantológia
Kálvin Kiadó, 524 oldal, 8000 Ft

A Reménytövis

megvásárolható

kedvezményes áron

a Kálvin Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva