Példamutató életek tűzzománcba zárva – Beszélgetés Szűcsné Novák Máriával
Pompor Zoltán - 2024.09.30.
Az elmúlt években divatossá vált női sorsokat bemutató könyveket írni, kiadni, melyeknek célja legtöbbször, hogy példamutató női életutakat meséljenek el mai lázadó lányoknak. Szűcsné Novák Mária Hetven bibliai nő tűzzománc képe és története című albuma sok szempontból jól illeszkedik ebbe a trendbe, azzal a különbséggel, hogy a szerzőnek nem volt szándéka mindenáron követni a divathullámot. A hosszú éveken át készített tűzzománc képeket a művészi technika és az alkotó személyes hite egyszerre teszi hitelessé, a bibliai nőalakok történetének rövid leírásai pedig érdekes olvasmányoknak ígérkeznek nemcsak lázadó lányoknak.
– Milyen úton jutott el a tűzzománchoz mint technikához?
– Már gyermekkoromban is nagyon érdekelt a művészet, hiszen a mindennapi életünk része volt. Édesanyám Erdélyben született és nőtt fel, sok meseszép szőttest, hímzést, kerámiát hozott magával, ezekkel rendezte be az otthonunkat. Édesapám nagyon szépen rajzol, és én is nagyon szerettem az otthon csendjében színezni, rajzolni, játékokat készíteni papírból. Ezek voltak a kezdetek. Aztán az egri főiskolára kerültem matematika-rajz szakra, ahol kiváló tanáraim, Kishonti Jenő és Dévényi János festőművészek voltak rám nagy hatással. Megtanultam, hogy a művészetnek hitelesnek, igaznak, egyszerűnek kell lennie. Tanáraim pontosságra, precizitásra, alázatra neveltek. Egerben ismertem meg a tűzzománcozás alapjait és rögtön megszerettem ennek a technikának a játékosságát, meseszerűségét. Az ezt követő hosszú kísérletező évek során hatással voltak rám Honty Márta iparművész csodálatos, nagyméretű tűzzománcai, színei, formái.
– Szigorú struktúrában építkezik a könyv: az egészoldalas képek mellett a bibliai szereplők története olvasható, belekomponálva ebbe a képeken elrejtetett motívumok magyarázatát. Hogyan alakult ki ez a szerkezet?
– Legelőször a nőalakos zománcokat készítettem el úgy, ahogy a szívemhez szóltak. Ez még egész más sorrend volt, hiszen a kötetben végül a bibliai könyvek sorrendjében vannak a képek és történetek. Hosszú idő alatt alakult ki a kötet végső formája: hét évig készültek az alkotások és a történetleírások, de végül lassan összeállt a könyv. Tóth Adrien tervezte a könyvet, remek munkát végzett! Amikor először megmutatta, hogy milyenre gondol, nagyon örültem neki.
– Miért a bibliai nőalakok kerültek a középpontba?
– Mivel magam is nő vagyok, azt gondolom, természetes, hogy inkább a női szereplőkkel tudtam azonosulni. Valahogy ábrázolás szempontjából is a női alakok közel állnak a szívemhez. Valamennyi asszonyalak megérintett, át tudtam érezni sorsukat. Érdekesnek és különlegesnek tartom, hogy a szentírási történeteket női szereplőkön át tanulmányozzuk. Hiszem, hogy a Bibliában szereplő nők sorsa arra mutat rá, hogy a középpontban az élő Isten áll, az Ő szeretete, kegyelme, igazsága és az Ő örökkévaló üzenete.
– Természeti motívumok veszik körbe a nőalakokat, a kötetben 12 bibliai fát vagy bokrot ábrázoló alkotás is látható.Milyen jelentősége van az ábrázolásban a természeti képeknek?
– Amikor festettem a sorozatot, arra gondoltam, hogy a tárlatokon ezek a fák és bokrok remekül tagolják majd a nők sorát, megtörik az egyhangúságot. Később láttam meg, hogy milyen csodálatosan beleilleszkednek a könyvbe a hozzájuk tartozó igeversekkel együtt. Csatlakoznak az előttük és utánuk jövő nőalakokhoz, kapcsolódnak a történetekhez. Elgondolkodhatunk e fákat nézve, milyenek a mi lelki gyökereink és milyen gyümölcsöket terem az életünk. A különböző motívumokkal, leginkább a virágokkal megpróbáltam „elbeszélni” a nőalak történetét, utalni fő jellemvonásaira. Virágokkal ábrázoltam legtöbbször azt, hogy egy asszonynak hány gyermeke született. A samáriai asszony című alkotáson a sok virág a ruhán a kivirágzott életére utal, a háttérben lévők pedig arra, hogy a körülötte lévő emberek élete is kivirágzott, miután ez az elrontott életű asszony találkozott Krisztussal. Több helyen, a nőalak nevének jelentését is ábrázoltam a képen. Például a Támár, Dávid király leánya című alkotás hátterébe pálmafákat festettem, mert Támár nevének jelentése datolyapálma. A természet szeretete mindig fontos volt az életemben, már gyermekkoromban belém ívódott. Nemrég hallottam, hogy minden virág a Jóisten egy-egy mosolya. A kötetben a sok virág, növény és madár „énekeli” azt az örömüzenetet, amit megismerhetünk a Szentírásból.
– Van-e olyan bibliai nőalak, aki különösen közel áll a szívéhez?
– Czippora Mózes felesége volt, és a háttérben hűségesen, csendesen támogatta férjét, igazi segítőtársa volt, mindvégig kitartott mellette és figyelmeztette Isten rendelésére. Czippora ruháján a két virág a két fiát jelöli: Gersomot és Eliézert. A nevének jelentése pedig kismadár, ezért láthatóak madarak a képen.
– Mire tanít Isten Igéje a bibliai nőalakok történetein keresztül?
– Mindenképpen mélyebb önismeretre és istenismeretre tanítanak. Ahogyan a bibliai időkben, úgy ma is láthatjuk, következményei vannak tetteinknek, szavainknak, melyek a következő generációkra is kihatnak. Jól látható, hogy milyen áldott egy asszony és hogy lesz áldássá mások számára is, ha figyel az Úrra és enged az Ő szavának (Abigail, Rúth, Erzsébet története), és mivé válik egy asszony, ha nem figyel az Úrra, ha hátat fordít Neki (példa erre Lót felesége, Delila, Heródiás leánya). A nőalakok tanulmányozása során is megtapasztalhatjuk, hogy az igazi boldogság, az igazi öröm forrása az Úr, és Ő miként a bibliai időkben, ma is kézben tartja az eseményeket.
– Hol tekinthetők meg a tűzzománcok élőben?
– 25 év alatt számos kiállításom volt az országban, és néhány a határon túl is. Nemsokára itt Székesfehérváron lesz egy csoportos tárlat, majd Pápán és utána egy egyéni Vácott. Október 29-én, Budapesten, a Bibliamúzeumban lesz egy szép könyvbemutató, ott látható lesz majd néhány nőalakos és bokros tűzzománc kép, melyek a kötetben is szerepelnek.
– Milyen további tervei vannak?
A most készülő alkotásaimat zsoltárversek és más igeversek ihlették és ihletik. Hosszú-hosszú éveken át érlelődtek a szívemben ezek, és most jött el az idő, hogy elkészítsem őket tűzzománc formában. Ezek nagyobb méretű, többnyire 30X50 cm-es képek lesznek és a nőalakokhoz hasonlóan ugyanúgy különböző motívumokkal szeretném ábrázolni a Biblia mindannyiunkat megszólító, ma is élő üzenetét is.
Pompor Zoltán
Fotó: Szűcs Zsolt
Szűcsné Novák Mária: Hetven bibliai nőalak tűzzománc képe és története
Kálvin Kiadó, 180 oldal, 6900 Ft