Réz András: Lukrécia papucsai
Szénási Zsófia - 2023.09.27.
Papucsos Lukrécia és a hét segítő
Réz Andrásnak jószerivel félévszázados kapcsolata van a gyerekkönyvekkel és a Móra Kiadóval. A hetvenes években fiatalemberként, még bőven gyermeke születése előtt kezdett el gyerekkönyveket fordítani a legendás gyerekkönyvkiadónak. Előbb Pljackovszkijtól a Sün, akit meg lehetett simogatni című mesegyűjteményt, majd Richard Scarry Tesz-Vesz városát és annak minden folytatását. Mint nemrég nyilatkozta egy kollégámnak, gyerekkönyvet fordítani azért „piszok jó” dolog, mert legtöbbször nem csupán szimpla magyarításról van szó, hanem találó neveket kell adni a karaktereknek, és némi játékosságot is bele kell csempészni a műbe – ahogy tette például a Tesz-Vesz város esetében. Minden újabb kiadásnál átnézte az eredeti szöveget, és itt-ott változtatott rajta, hiszen a világ sokat változott az elmúlt ötven évben, a szövegeket, kifejezéseket újra és újra aktualizálni kellett, hogy befogadhatóvá váljanak az új nemzedékek számára. Orosz-magyar szakos középiskolai tanári diplomával a zsebében, még a nyolcvanas években fordított a Mórának ukrán és orosz népmeséket és népdalokat is, valamint Vlagyimir Mitipov Fuf, a kismammut című meséjét. A kilencvenes években – már más kiadóknál – Cikkcakk az utcán címmel két gyerekeknek szóló közlekedésbiztonsági könyvnek is társzerzője volt, lefordított egy Tom és Jerryt, majd inkább a felnőtteknek szóló műfajok felé fordult. Következett a nagysikerű Linda tévésorozat forgatókönyve, majd egy sor más tévés forgatókönyv, színdarab és a szorongásos kötet, illetve a Para című humoros, szatirikus regény, ami idén jelent meg a Móra Kiadó felnőtteknek szánt testvérkiadójánál, a Trend Kiadónál.
Ennyi előzmény után ideje volt tehát, hogy egy saját gyerekkönyvvel rukkoljon elő, amely témájában az iskola viszontagságait megörökítő, kiskamaszoknak szóló meseregény, némi csavarral, megfogalmazásában azonban ízig-vérig „rézandrásos”: szórakoztató és humoros, tele nyelvi leleménnyel és kamaszos ki- vagy beszólással. A kötetet Ritter Ottó szellemes rajzai illusztrálják. A történet szerint Lutz Ferenc, a természettudományos tantárgyak helyettesítő tanára év végén – a tanári kar minden tiltakozása ellenére – hét, egyébként jól teljesítő tanulót megbuktat. Nem véletlenül illetik a gyerekek a Plutónium gúnynévvel a diákok nagy „kedvencét”: az eszperente nyelvet előszeretettel használó tanár sem szakmailag, sem emberileg nincs a helyzet magaslatán, viszont kérlelhetetlen magabiztosággal mond ítéletet bármiről és bárkiről, és kifejezetten élvezi, ha másokat szenvedni lát. A bukott diákok egytől egyig okosak és érdeklődőek, s most dacszövetséget alkotva együtt készülnek a nyár végi pótvizsgára. Egymást támogató és segítő kis csapat, név szerint: Pötyi (a „Nobel-díjra” pályázó kis természettudós), Nagymester (a sakkzseni, egyébként kitűnő tanuló), Edison (a mindenhez értő műszaki zseni), Bombázó (a divat- és filmimádó „jócsaj”), Fagyi (a főzőművész), Hármaska (öt testvérből a 3.) és Homérosz (író, költő és nagy dumás). A nyári együtt tanulás hamarosan izgalmas kalandba fordul, amikor felfedezik a feneketlen bendőjű és időnként a lábát is kézként használó Lukrécia furcsa kis boltját, aki használt mamuszok és papucsok ellenében bárkinek szívesen segít és osztja jótanácsait. Jól olvassuk: használt és ócska papucsok ellenében! A jótanácsokra szükség is van, mert különös dolgok történnek a környéken, s a bajok elhárítása valahogy pont a kis csapatra hárul. Ha nem is hét, de négy csapás éri a várost: egyik reggelre kutyaürülékkel telnek meg az utcák, másnap irdatlan bűz terjeng a környéken, harmadnap ragyajárvány tör ki, s végül az összes felnőtt összetöpörödik és játékbaba méretűvé válik. A gyerekek előbb kutyagumi takarítókká, majd bűzvadászokká, utána ragyaeltűntetőkké válnak, és végül a törpévé varázsolt felnőtteknek is segítenek előbb a „felnőttes feladatok” elvégzésében, majd a visszaváltozásban. Akik nem is tudják, mi mindent köszönhetnek nekik, hiszen szerencsésen elfelejtik a történteket. S ki más állna az időnként balul elsülő varázslatok mögött, mint a velejéig gonosz Plutónium Tanár Úr. Mert Lukrécia és Plutónium valahogy nem evilágból való lények: világról világra vándorló varázslók vagy űrlények? Ki tudja. Annyi biztos, hogy folytonosan borsot törnek egymás orra alá, és a mi világunkban embereken kísérleteznek. Egyik gonosz, másik jó, egyik zűrt okoz, a másik begyógyítja a sebeket. Végül helyreáll a világ rendje, ahogy az a gyerekmesékben megszokott. Hiszen mindannyian erre vágyunk.
Szénási Zsófia
Réz András: Lukrécia papucsai
Móra Kiadó, 144 oldal, 2999 Ft
A Lukrécia papucsai
kedvezményes áron
megvásárolható
a Móra Kiadó
webáruházában
Olvasson bele
a könyvbe,
idekattintva
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
Ferencz Győző: A Weöres-összes elé
A magyar lelkiállapot helyzetképe – Beszélgetés Dr. Kopp Máriával
A csíkásztól a libapásztorig – Beszélgetés Selmeczi Kovács Attilával
Bibó István "Kapcsos könyve" – A két utolsó levélről beszél Huszár Tibor
A lelket edzi az irodalom – Beszélgetés Pálinkás Józseffel, az MTA elnökével